Ez a vil�g tele van k�rd�sekkel.
Tudj�tok azok a bizonyos els� tal�lkoz�sok:  -Mit teszel a meg�lhet�s�rt? Ki a kedvenc �r�d? Mi a kedvenc sz�ned?

�s m�gis �ress�g marad benn�nk "Nem ismerlek."

Mert

elfelejt�nk olyan k�rd�seket k�rdezni, amik igaz�n jelenten�nek valamit, �s elfelejt�nk bizalmasan besz�lni "Ismerlek" Elfelejtj�k megk�rdezni, hogy mi�rt tekintett�l akkor m�sfel�, vagy mir�l �lmodt�l? Nem azt, hogy merre akarsz tov�bb menni az �letedben, hanem, hogy mit �lmodsz.

�s

elfelejt�nk v�laszolni. Gyakran nem tudjuk mit felelj�nk akkor, mikor kapunk egy j� k�rd�st, �s ez a megfelel� pillanat elker�l minket, �s egy picivel messzebb tal�ljuk magunkat, mint picivel k�zelebb.

�gyhogy a szavak bennrekedek vagy a szemeinkkel rejtj�k el �ket, �s mi itt maradunk egyed�l a mi lenne ha k�rd�ssel.

Am�g

Tal�lunk p�r okot, vagy n�h�ny pillanatot, n�h�ny �rz�st, helyzetet, alkalmat, �s v�gre lehet�s�g�nk van azt mondani, hogy nekem sz�ks�gem van arra, hogy ezt halld, mond, vagy meg�rtsd.

Ez

Csak ez.


"Te is m�v�sz vagy, mint �desany�d. Ez azt jelenti, hogy a magad m�dj�n l�tod a vil�got, ahogyan m�s ember nem. Ez egy aj�nd�k, hogy megl�thatod a sz�ps�get �s a borzadalmat a h�tk�znapi dolgokban. "