Rohadt szarul �rzem magam. Az emberek k�r�l�ttem nyilv�nval�nak vesznek engem. Hazudnak nekem, ker�lnek engem, r�lam besz�lnek, �s ha valamire sz�ks�g�k van t�lem, akkor csak mosolyognak. A sz�leim folyton veszekednek �s v�lni k�sz�lnek �s �szre se vesznek engem vagy ha igen akkor meg nem �rtenek meg, azt�n m�g azzal j�nnek, hogy nem szeretem �ket... A fi�, akit szeretek es�lyt se ad nekem, ink�bb csak j�tszik velem. Figyelmet szeretn�k, nem akarom, hogy mindenki ker�lj�n. Nem tudok m�r senkinek se igaz�n kiny�lni. Kezdem elvesz�teni a t�bbi emberrel a kapcsolatot, mondhatjuk �gy is, hogy nem tudom, hogy legyek t�bb� ember. M�g ezek pr�b�lkoz�sim ut�n se veszi senki se �szre, hogy sz�p lassan elt�n�k.