�r�lt vagyok. Igen, ez a legmegfelel�bb t�nyez� r�m n�zve. �s akkor? Szerinted, h�nyf�le �vegfal l�tezik benn�nk? �s h�nnyal kell megk�zden�nk egy �leten �t? H�nyszor vesz�thet�nk el valakit? �s h�nyszor �nmagunkat? �s ha mindez �gy t�rt�nik akkor mi�rt ne lehetn�k �r�lt egy kicsit? Tudod mit mondok!? Nem ismersz. Lehet, hogy ismerhett�l volna. Lehet, hogy szerett�l volna, ha ismert�l volna. Ha ismerted volna a gondolataimat. Ha v�gigs�t�lt�l volna az �lmaimon, �s az eml�keimen...Igen, lehet hogy szerett�l volna. De nem kell, hogy szeress�l. Mert, van aki szeret. �gy, ahogy vagyok. �s �n t�bb� nem akarok megfelelni senkinek, csak �nmagamnak. Vannak dolgok, ami n�lk�l nem mehet tov�bb az �let. Most �pp ez t�rt�nt. Elker�lhetetlen volt. Olyan �rz�s volt, mint amikor �llsz a felh�szakad�sban, eserny� �s es�kab�t n�lk�l. Egy ideig harcolsz ellene, hogy �t�zz, ut�na meg csak egyszer�en �tadod magad a zuh�nak �s r�d�bbensz, hogy eg�sz kellemes �rz�s. Elmerengsz, hogy m�rt is k�zd�nk azok ellen a dolgok ellen, amik ellen k�zd�nk, amikor hogyha �tadod magad nekik, kider�l, hogy nem is olyan rosszak...s�t: boldogg� tesznek!

�szint�n sz�lva fogalmam sincs, hogy �rzek. ez is azok k�z� a napok k�z� tartozik, amikor k�ptelen vagyok megmondani, hogy most boldog, szomor�, m�rges, f�radt, unatkoz�s, mag�nyos vagyok-e. nem tudom. a gyomrom olyan furcsa. tudj�tok, amikor ugrik egyet, csak az eny�m nem akar visszaugrani a hely�re.

..ha a dolgok m�sk�nt alakultak volna, ha megtal�ln�m a helyem az �letben, minden m�sk�pp volna. t�nyleg eg�szen m�sk�pp. nem az �n hib�m, hogy nem tal�lom a helyem az �letben...