Becsukom a szemeimet �s hagyom, hogy a testem elernyedjen, �s hagyom, hogy az agyam elkalandozzon. Elkalandozzon egy ismer�s helyre. Egy helyre amir�l nem besz�lek, �s nem veszek tudom�st a l�tez�s�r�l. Egy helyre, ahol csak �n vagyok. Egy helyre, amit ut�lok. Egyed�l vagyok. Egyed�l vagyok ott �s a vil�gban is. Egyed�l a sz�vemben �s egyed�l a fejemben. Mindig mindenhol egyed�l, ami�ta csak eml�kszem. Egyed�l a csal�dommal, a bar�taimmal, egy emberekkel zs�folt szob�ban.Egyed�l mikor fel�bredek, egyed�l minden egyes sz�rny� napon, egyed�l amikor v�gre el�rem a s�t�ts�get. Egyed�l vagyok a horroromban. Nem akarok egyed�l lenni. Sose akartam egyed�l lenni. Kibaszottul ut�lom ezt. Ut�lom, hogy nincs senki akivel isten igaz�b�l besz�lgethetn�k, vagy felh�vhatn�k. Ut�lom, hogy senki sincs aki fogja a kezemet, vagy meg�leljen, azt mondja nekem, hogy minden rendbe fog j�nni. Ut�lom, hogy nincs senki akivel megoszthatn�m a rem�nyeimet �s �lmaimat. Ut�lom, hogy nincs m�r semmi rem�nyem vagy �lmom. Ut�lom, hogy senki se mondja nekem, hogy tartsak ki, hogy meg fogom �ket majd �jra tal�lni. Ut�lom, hogy amikor ord�tok, �s rohadt hangosan akkor az �ress�gbe ord�tok. Ut�lom, hogy nincs senki aki meghallja az ord�t�somat, �s senki se seg�t, hogy megtanuljam, hogyan hagyjam abba... Mindenn�l jobban, minden amit valaha akartam az volt, hogy k�zel legyek valakihez. Mindenn�l jobban akartam azt, hogy �gy �rezzem, hogy nem vagyok egyed�l.
/A Million Little Pieces/