folytats
- Ezt nem lett volna szabad – hzdott el tlem Patrik.
Tudtam n, hogy ez lesz. Ez tl szp lett volna, ahhoz, hogy igaz legyen. Hogy n vgre megkapjam azt, akit szeretnnk. Ugyan mr, hov gondolok.
- Emma miatt? – nztem mlyen a szemeibe.
- Egyrszt – shajtott fel.
- Mirt van ms oka is? – faggattam tovbb. Addig innt nem tvozok, amg meg nem mondja, hogy mi ez az egsz.
- Nem mindegy? – krdezte idegesen.
- Mr ne is haragudj de bazira nem – kezdtem kiakadni. Ne hogy mr megcskoljon, aztn gy tegyen, mintha semmi se trtnt volna. Heloka, lehet ez msnl mkdik de nlam nem fog.
- Roni egyszeren kztnk nem lehet semmi, s ksz.
- rtem – feleltem. Halottam a hangomat, amint elhagyta a szmat, de nem ismertem fel. Olyan rideg volt s megijedtem tle.
- Sajnlom – tette mg hozz.
- Nem kell, mert n nem bntam meg – mondtam neki, s egy percre se vettem rla le a tekintetemet. Lttam, ahogy meglepdttsg fut t az arcn. Jeszus most komolyan ennyire nem vette szre, hogy az els perctl fogva oda voltam rte. Hogy milyen hatssal volt rm mindig mikor a kzelemben volt? Ht nem halotta milyen hevesen vert a szvem, mikzben cskolztunk? Most komolyan egy voltam csak neki a sokbl?
- Roni figyelj.. kezdte, de kzbe szltam.
- Nem rdekes, hagyjuk ezt az egszet.
- Nem rtesz.
- De nagyon is rtelek. Az a baj, hogy n mindenkit kurva jl megrtek, de mikor arra kerlne a sor, hogy engem valaki megrtsen, akkor valahogy sosincs senki mellettem – fakadtam ki. – Most komolyan mgis mi a faszt kpzelsz magadrl? Ennyire hlynek nzel, vagy mi?
Termszetesen hats sznet kvetkezett. Nyilvn nem tudott erre mit reaglni, s arra sem szmtott, hogy gy kifakadok. Nem is tudom mit vrtam mit mondjon. Pillanatok alatt rakott ssze s szedett szt. A mennybl ismt a pokolba kerltem.
- Menjnk be, a tbbiek mr nem tudjk mi lelt minket – azzal mg egyszer utoljra Patrikra nztem, majd visszalptem a kocsmba. Igyekeztem nem elbgni magamat, de azrt pr knnycsepp csak vgigfutott az arcomon.
Na vgre, mr nem tudtam mi lelt benneteket – nzett rm szrsan Dra.
- Csak kimentnk szvni egy kis friss levegt s Patrik elszvott egy szll cigit.
- s az eddig tartott? – hzta fel a szemldkt Kristf.
- Igen eddig – nzett sokatmondan Patrik r, majd lelt a helyre s lehzta az eltte lv pit.
Lttam a lnyok aggd tekintett, amit felm lvelltek, de nem volt erm ahhoz, hogy megnyugtassam ket, hogy nincs semmi baj, mert egyrszt hazugsg lett volna, msrszt iszonyat resnek reztem magamat ezekben a pillanatokban.
- Lassan nem megynk t a klubba? – nztem krden a tbbiekre. – Csak mert j volna jfl eltt odarni, mert akkor mg neknk lnyoknak ingyenes.
|