�gy �rtem nem tudom, hogy lesz a vil�g ennyire t�r�tt. �s nem tudom, hogy Isten seg�t e helyrehozni ezt. De az t�ny, hogy a vil�g t�r�tt - �gy van. Csak n�zz k�rbe. Minden perc - minden egyes m�sodperc. - Milli� dolog van, ami kereszt�l futhat az agyadon. Milli� kis dolog, amiatt agg�dhatsz. A mi vil�gunk - nem �rzed �gy, hogy mi egyre ink�bb t�red�kek lesz�nk? Valaha azt hittem, hogy ha majd id�sebb leszek a vil�g majd sokkal jobban �rtelm�t nyeri, de tudod mit? Min�l id�sebb leszek ann�l zavarosabb lesz sz�momra. Egyre bonyolultabb. Nehezebb. Azt hiszed, hogy majd jobb leszel benne, de csak egyre t�bb a k�osz. A darabok - minden�tt ott vannak �s senki sem tudja, hogy mit kezdjen vel�k. Telhetetlenn� v�lok. Ismered az �rz�st, nem? Az �rz�st, amikor csak azt akarod, hogy minden a megfelel� helyre essen, nem az�rt, mert �gy helyes, hanem, mert az azt jelenten�, hogy ilyen fajta dolog m�g mindig lehets�ges? Ezt szeretn�m hinni.