Ut�lom ezt, mert �n igaz�n nem vagyok j�l. Eg�sz nap seg�tettem a csal�domnak, a bar�taimnak, tudod, b�rmikor amikor sz�ks�g�k van r�m. Mosolygok, nevetek, �s azt tettetem, hogy �lvezem a napomat. De �szint�n sz�lva �n most egy roncshalmaz vagyok. N�ha �jszak�nk�nt fekszek az �gyamban, �s csak s�rok. Nincs senki a k�zelemben, aki hallan�. N�ha azonban nem b�rom ezt. Ut�lok besz�lni a probl�m�imr�l, �n ink�bb megyek �s seg�tek valaki m�snak. Ut�lok �gy folytatni mindent, mintha rendbe j�nn�k majd, mintha a dolgok v�g�l rendbe j�nnek. De ez m�r annyira hosszan tart, �s �n nem lettem jobban. Ink�bb minden csak rosszabb lett. Van az a mond�s: "mindig el�sz�r rosszabb lesz, miel�tt jobb lenne", de mikor kezd�dik az a j� r�sz v�gre? Komolyan? M�g mennyi rosszat kell elviselnem? Ut�lom ezt. �n azt akarom, hogy legyen ennek m�r v�ge. �n csak j�l akarok v�gre lenni. �n szeretem a csal�dom, �s a bar�taimat, �s nem akarom, hogy tudj�k, hogy �n mennyire egy roncs vagyok. Nem akarom, hogy tudj�k, hogy �ppen sz�tes�ben vagyok. �n annyira akarom az � seg�ts�g�ket, �s menyugat�sukat, de ugyanakkor �n azt akarom, hogy azt gondolj�k, hogy �n j�l vagyok. Nem tudom mit tegyek. �n csak rendben akarok lenni.