Kedves kiszemeltem
K�sz�n�m, hogy nem adt�l nekem es�lyt, nagyon j�l esett, de ami m�g ann�l is rosszabbul esett, azaz, hogy m�g annyira se m�ltatt�l, hogy azt mond akkor, hogy "figyelj nem �rdekelsz" vagy valami hasonl�. De nem m�g erre se volt�l k�pes. Igaz�b�l sokszor k�v�ntam azt, hogy b�rcsak bele tudtam volna l�tni a fejedbe vagy hasonl�, de persze ez sose fog megt�rt�nni. Mindig a sz�vemet k�vettem az eszem helyett. Mindig beleugrottam az ismeretlenbe, an�lk�l, hogy tudtam volna, hogy mi lesz a kimenetele a cselekv�seimnek. De most, most annyira tiszt�n l�tom, be kell fejezem azt, hogy a sz�vemet k�vetem. Musz�j le�llnom, miel�tt megint tenn�k valamit.  El foglak felejteni, mert ezt kell tennem. B�k�n hagylak, �gyhogy megnyugodhatsz. Tudod h�ny �jszak�t s�rtam �t miattad, �s h�ny napomat tetted t�nkre? H�t persze, hogy nem tudod, de nem is �rdekel. �ppen ez�rt fejezem be , mert nem �rdemled meg a k�nnyeimet, nem �rdemelsz meg engem. Ha olyan vak, hogy van veszed �szre, hogy mit hagysz ki az a te bajod. Befejeztem, �s nagyon h�l�s lenn�k ha legal�bb �jszaka �lmomban nem zargatn�l. Legal�bb ilyenkor hagy nekem nyugtot. V�ge.