Azt szeretn�m, ha valaki mondana nekem valami hihetetlen�l m�ly �rz�s� dolgot. Ha a sz�vem rendesen �tne id�r�l id�re, �s a dolgok, amiket mondani akarok, nem akadn�nak meg a torkomon, ahogy a hajam elakad az ujjaim k�z�tt �s csom�v� �ll �ssze. B�rcsak befogn�k a hangok a fejemben.                 Ez�rt hallgatom hangosabban a zen�t a k�s� esti telev�zi�programok hangjain�l, mint a p�ker m�rk�z�sn�l, �s a rossz filmekn�l, rossz sz�n�szekkel vegy�tve. �s a hangok hangzavar�nak a k�zep�n az egyetlen gondolat amit k�pes vagyok hallani, az az �nekes suttog�sa, a k�lt�, v�gtelen�l jobb �s b�lcsebb, m�g a csillagokn�l is. Fogadok, hogy �k se b�znak magukban, ahogy a legt�bb ember sem, mikor lefel� esnek a ny�lod�n, �s egy vagy h�rom sz�vf�jdalmat �reztek. Tudod a fi�k nem t�rik �ssze a sz�vemet. �n t�r�m �ssze pontosan most, �s fogalmam sincs mi�rt.