Szerettem azokat a napokat, amikor a top 5 list�mra �rtam a fi�k neveit, ahelyett, hogy a sz�vembe hordoztam volna �ket. Amikor arr�l elecsetelt�l, hogy milyen csod�sak is a sz�leid, ahelyett, hogy most �k, hogy forgatj�k fel teljesen az �leted. Amikor az egyetlen ok, ami�rt nem akart�l felkelni az �gyb�l suliid�ben, az�rt volt, mert �lmos volt�l, �s most az�t, mert minden nap egy k�nl�d�s. Mikor a b�j�cska volt a legkir�lyabb j�t�k, ahelyett, most pedig a fi�k azt n�zik, hogy h�ny l�nnyal tudnak j�rni egyszerre. Mikor k�v�nt�l, miel�tt elf�jtad a sz�linapi gyerty�kat, �s most meg egy fi��rt k�v�nsz, aki ellopta a sz�ved. Azokat a napokat, amikor m�g csak egy gyerek volt�l, akinek meg volt az �rtatlans�ga, �s te most egy tin�dzser vagy, aki tudja, hogy minden megv�ltozott.