Bevezet�s

Mindig azt mondj�k, ha nem tudod, hogy hol kezd, h�t kezd az elej�n, na de hol van az? Mert nekem g�z�m sincs arr�l, hogy mikor v�ltozott meg minden, �s mi is v�ltotta ki ezeket a v�ltoz�sokat. Voltak�pp mikor vettet 180 fokos fordulatot az �letem? Nos, ezt igyekszek majd nektek kifejteni oldalakon kereszt�l. Megpr�b�lom nektek elmes�lni �letem egyik szakasz�t. � nem vagyok �n j� �r� �m, csak az van, hogy im�dok �rni, meg h�t lehet, hogy m�g valakinek seg�t is majd ez �n csetl� botl� �letem. Legal�bbis ezt szeretn�m hinni. Nem tan�tottak meg engem arra, hogy hogyan is kell sz�pen �rni, r�meket faragni �s a t�bbit, de nem �m. Egyszer�en ami�ta az eszemet tudom, �rok. Nem tudom, hogy j�l vagy rosszul, de egyet tudok, hogy �n sz�vem, lelkem beleadom, mert �n pap�rra vetve mindig k�nnyebben kifejezem az �rz�seimet, mint sz�ban.

1. fejezet
Egy �j �let kezdete

Minden tal�n akkor vette kezdet�t, amikor �desany�mnak elege lett �desap�mb�l, meg az � sz�leib�l �s �gy d�nt�tt k�lt�zn�nk kell, mondv�n, ha neki itt kell tov�bbra is maradnia ebben a csal�dnak nem nevezhet� valamiben, akkor sz�p lassan meg�r�l. �gy h�t, amint �ssze tudtunk szedni elegend� p�nzt egy �j lak�sra �sszepakoltuk a sz�ks�ges dolgainkat, �s kihagyva a f�jdalmas b�cs�t kil�pt�nk eddigi otthonunk ajtaj�n.
Ahogy a kisebb holmikat pakoltam be kocsink csomagtart�j�ba egy keserves s�haj t�rt fel bel�lem. Nem igaz�n tudn�m megmagyar�zni, hogy mit is �reztem akkor, tal�n m�rhetetlen z�rzavart, ami egy kis f�lelemmel vegy�lt. Legvadabb �lmaimban se gondoltam volna, hogy egyszer �gy kell elhagynom a h�zat, amiben 17 �vig �letem. F�radt voltam �s keser�, de egyben v�rtam is ezt a v�ltoz�st. Enn�l m�r csak jobb lehet minden, nem? H�t �n is ebben a tudatban sz�lltam be az any�s�l�sre, �s vettem m�g egy utols� pillant�st a most m�r volt otthonomra, majd anyura tekintettem, aki minden figyelm�t a vezet�snek szentelte.

N�ztem az arc�t, �s pr�b�ltam r�la leolvasni az �rzelmeket. Sz�rny� lehet most neki, nem akarn�k a b�r�ben lenni. Hisz mind az amiben hitt, ami�rt �lt most szertefoszlott, mintha soha nem is lett volna. Most itt van egyed�l, �s csak �n vagyok neki. Mi�rt mindig a legjobbak szenvednek, �des Istenem mond mi�rt? Elford�tottam a tekintettem anyut�l, mert nem b�rta tov�bb n�zni szomor� arc�t. Az utat kezdtem el k�mlelni mik�zben igyekeztem visszafojtani a k�nnyeimet, de ez lehetetlennek bizonyult. Hangtalanul folytak v�gig s�padt arcomon. Felesleges �s sokkal felt�n�bb lett volna, ha idegesen let�rl�m �ket, mint, hogy hagyom, hogy folyanak. Nem akartam, hogy anyu l�ssa, nem akartam neki m�g nehezebb� tenni ez az eg�szet. Er�snek akartam l�tszani az � kedv��rt. Az ut�bbi id�mben annyit s�rt szeg�ny, �s ak�rh�nyszor �gy l�ttam �t �jra �s �jra �sszet�r�tt a sz�vem. Nem b�rtam tov�bb elviselni ezt a nyomatsz� csendet, �gy bekapcsoltam a r�di�t. A zene m�g itt volt sz�momra, benne m�g nem kellett sose csal�dnom. A somewhere over the rainbow c�m� sz�m ment �ppen �s ezen akaratlanul is elmosolyodtunk, hisz ez volt anyuval az egyik k�z�s sz�munk. De a dal hamarosan v�get �rt, �s k�zben mi is meg�rkezt�nk az �j otthonunk el�, �s ez visszaz�kkentett minket a rideg val�s�gba.

  Kisz�lltam a kocsib�l �s feln�ztem az el�nk tornyosul� panel h�zra. Egy�ltal�n nem �reztem semmi meleg, otthon �rzetet. M�l�z�somb�l anyu hangja z�kkentett ki, hogy fogjam meg a holmiijaim, mert �gy nem tudja bez�rni az aut�t. Elvettem �ket t�le, majd a kapu fel� indultunk. M�g mindig nem sz�ltam egy sz�t se, mert f�ltem, ha kinyitom a sz�mat akkor kit�r bel�lem a keser� s�r�s, �gy h�t csendben tett�k meg az utat a lift fel�. Besz�lltunk, majd automatikusan a hatos gomb fel� indult meg a kezem, de f�l�ton feleszm�ltem, hogy m�r a 8. emelet �s nem a hatodik, a liftajt� pedig nyikorogva megadva mag�t bez�rult, amit�l akaratlanul is �sszeszorult a gyomrom. Hi�nyzott a r�gi s�rga kis lift, amiben sose f�ltem, ez olyan sz�rke �s rideg volt. Mikor m�r azt hittem sose �r�nk fel, fel�rt�nk. Cseppet sem tetszett a l�pcs�h�z sem. Ez is olyan rideg volt, �s s�t�t. T�l sok ajt�, t�l nagy t�r, t�l nagy l�pcs�k, �n meg olyan kis apr�nak �reztem magam. Azt�n hirtelen ott �lltunk az ajt�nk el�tt, �s minden rossz �rz�st feledve kellemes izgatotts�g lett �rr� rajtam. M�g �desany�m a z�rral k�szk�d�tt, addig �n m�r elk�peltem mindent, de amikor kit�rult az ajt�, csak a kop�r �ress�g fogadott. Legal�bbis ez volt az els�, amit lesz�rtem. Ledobtam a doboztak a f�ldre , majd felfedez� �tra indultam k�zben azon t�prengve, hogy vajon ezel�tt kik �ltek itt. Nem volt nagy a lak�s: k�t szoba, egy f�rd�, egy wc, konyha �s �tkez�. Meg ugye az a kis folyos� amib�l ny�ltak.

- H�t azt hiszem lesz mit sz�p�teni ezen, anyu – fordultam fel� mik�zben �sszecsaptam a kezeimet. Most sz�laltam meg el�sz�r a mai nap folyam�n.

- Igen �n is azt hiszem – j�tt a felelet egy halv�ny mosollyal k�s�rve.

  A k�t szoba k�z�tt vari�ltam, hogy most akkor melyiket is v�lasszam. V�g�l a kisebbik mellett d�nt�ttem, mik�zben anyu csak mosolyogva n�zte �gyk�d�seimet. Behordtam a cuccaimat, majd leraktam �ket a f�ldre, azt�n el�vettem azt, amiben olyan j� voltam, a fant�zi�mat. L�ttam egy szob�t, de nem ezt az �reset, az �n szob�mat l�ttam. Kifestve, beb�torozva, k�pekkel telve. L�ttam egy csodavil�got magam el�tt. M�r nem sz�m�tott semmi. Nem �rdekelt a f�jdalom, nem �rdekelt, hogy f�lek, semmi, �rtitek semmi. Volt el�ttem egy c�l, gy�ny�r�v� akartam tenni ezt a kis teret. Azt akartam, hogy ez foglalja le minden gondolatomat, hogy azt�n mikor k�sz lesz elmondhassam, hogy a kem�ny munk�m gy�m�lcse, �s v�gre azt mondhassam, hogy „igen gyere csak be, ez az �n szob�m.”

   Mindez m�r annyira t�volinak l�tszik. Az�ta rengeteg dolog t�rt�nt. Anyuval csod�latos otthont teremtett�nk magunknak. �n megteremtettem �lmaim szob�j�t, amire igen b�szke vagyok. Megszoktam a lak�st, a l�pcs�h�zat, a liftet, a sok-sok �j arcot. Azt is, hogy most minden messzebb van, mint eddig volt. Hogy nincs f�l�slegeses k�ltekez�s, �s m�g j� sok mindent. Azt hiszem, amit igaz�n megtanultam azaz, hogy milyen m�g �n�ll�bbnak lenni, mint eddig, �s szerintem ez egy j� dolog.

   Anyuval remek�l megvagyunk. Most m�r mosolyogva gondolunk vissza a r�gi eml�kekre, �s b�szk�k vagyunk arra, hogy k�pesek voltunk b�trak �s er�sek lenni, �s �j �letet kezdeni. Higgy�tek el pokolian neh�z volt. Aput megl�togattuk p�rszor. Szerintem j�l van, legal�bbis rem�lem. Annyira sajn�lom �t, b�rcsak tudn�k rajta seg�teni, de nem tudok. Senki se tud. F�lek, hogy majd valami baja lesz, �s �n nem akarom ezt. B�rmennyire is � rontott el mindent, soha nem fogom ut�lni, �s mindig szeretni fogom. M�g csak heti egyszer is ha l�tom.

   Minden egyes nap tanulok valami �jat. Valami pici kis apr�s�got, semmi nagyot, �s voltak�pp ez visz engem tov�bb, �s ez tesz er�sebb�. Minden egyes nap egyre jobban szeretem magam �s minden egyes napnak megtal�lom a boldog pillanat�t, ami�rt �rdemes volt aznap felkelnem. Azt�n ahogy egy magam vagyok �s merengek, mosolyogni kezdek, azt�n a v�g�n m�r k�ptelen vagyok abbahagyni. Ilyenkor j�n anyu �s megk�rdi minek �r�l�k ennyire, mire �n azt felelem: " fogalmam sincs". Csak mosolygok. Mosolygok mert akkor ragyog az eg�sz l�nyem, meg am�gy is, ha az ember szomor� folyton azt k�rdik „mi baj?” Pff mintha annyira �rdekeln� �ket hogyl�tem.

   Nem tudom, hogy ez a sok szenved�s, amin kereszt�l megy�nk nap, mint nap egyszer elhozza e a meg�rdemelt boldogs�gunkat vagy sem. Nem tudom, de senki se tudja. De ink�bb �gy �lem az �letem, mint begub�zva azzal a c�msz�val, hogy „engem senki se szeret”
   Iszonyat neh�z, elmondhatatlanul neh�z ez a v�glet nekem, de ez a helyes �t, �s persze a nehezebb is. �n az�rt vagyok, hogy szeressek �s seg�tsek m�sokon. M�r r�g nem �rdekel, hogy �k szeretnek e. Nekem ez m�r nem fontos. �s ez a boldogs�g, szerelem dolog is annyira abszurd lett sz�momra. Egyszer�en tal�n �n nem ezekre a dolgokra sz�lettem, vagy Isten tudja.

  De amit a legjobban megtanultam az ut�bbi hetekben, hogy �n t�bbet f�l�slegesen nem dob�l�zok azzal a sz�val, hogy „szeretlek”. Mostant�l csak olyas valakinek fogom csak mondani/�rni, aki t�nyleg azt akarja azt, hogy szeressem. �s �n megbocs�jtok �s tal�n azt is elfelejtem, amit tettek velem, de az akkori �rz�seket, amiket kiv�ltottak bel�lem sose.
Sz�val, ha valaki kis�t�l az �letemb�l, akkor hajr�, csak ut�na z�rja j�l be az ajt�t maga ut�n. Nekem t�bbet nincs sz�ks�gem olyan emberekre, akiknek nincs sz�ks�g�nk r�m!


na majd  megl�tjuk mi s�l ki bel�le...
v�rom a v�lem�nyeket (: