Amikor ezt a r�szt elolvastam, h�t �n valami 5 percen kereszt�l r�h�gtem HANGOSAN mire k�pes voltam tov�bb olvasni xDDD Rem�lem nektek is feldobja a kedveteket  :))

Sz�val katt a tov�bbra �s j� olvas�st ;)

Amikor bel�ptem a szob�ba, Dan felh�zta hossz� l�b�t, hogy helyet csin�ljon nekem a kanap�n, de �n ink�bb a karf�ra kuporodtamle. Amikor a n�st�ny p�k leharapta a h�m fej�t, hogy azt�n a p�rja t�bbi r�sz�t is felfalja, Dan r�m vigyorgott. Barna szeme kaj�nul csillogott.
– Ha v�lasztanom kellene, hogy szex ut�n lefejezzenek-e, vagy h�rom �r�n �t besz�lgessenek velem, gondolkod�s n�lk�l az el�bbire szavazn�k. Meglep�d�tt, hogy nem nevettem a vicc�n, �s ink�bb a kezemre szegeztem a tekintetemet, �s babr�lni kezdtem az eljegyz�si gy�r�mmel.Jaj, istenem, vajon hogyan fogadja majd a h�rt? S�rni fog? Vagy kiab�lni? El�jul? Vagy valami m�g borzaszt�bb dologra vetemedik?
– Dan! – sz�laltam meg. – Valami fontosat szeretn�k mondani!
– Mi t�rt�nt? – k�rdezte Dan, tov�bbra is a k�perny�re szegezve
a tekintet�t.
– Rossz h�r.
– Az esk�v�vel kapcsolatos? – Dan lehalk�totta a t�v�t, oldalra
fordult, �s feln�zett r�m. – Mi van m�r megint? A cukr�sz r�zsa helyett liliomot tett a torta tetej�re?
M�ly leveg�t vettem.
– Azt hiszem, el�rehaladott st�diumban l�v� vesebajban szenvedek!
A t�vir�ny�t� hangos koppan�ssal �rt f�ldet, ahogy Dan hirtelen
fel�lt �s megragadta a kezem, teljesen �sszegy�rve az internetr�l kinyomtatott pap�rlapot.
– Micsoda?! – k�rdezte, az arcomat f�rk�szve. – Nem is mondtad, hogy orvosn�l volt�l.
– Nem voltam orvosn�l.
– Akkor honnan veszed, hogy vesebeteg vagy?
Megszor�tottam a kez�t, �s a h�velykujjammal v�gigmassz�roztam az ujjait. Dan nyilv�nval�an nem akarta elfogadni a t�nyt. Az internetnek h�la, fel voltam k�sz�lve erre a reakci�ra.
– Mert ut�nan�ztem a t�neteimnek a neten.
Dan komoran sim�totta v�gig az �ll�t a kez�vel.
– Milyen t�neteid vannak?
A t�v�re meredtem. Kellemetlen�l �rintett, hogy a bar�tommal
kell megt�rgyalnom a vizeletem min�s�g�t. Ilyesmir�l m�g h�t �v egy�ttj�r�s ut�n sem szok�s besz�lni.
– Habos a pisim – feleltem. – Bubor�kok vannak benne, �s az
internet szerint a habos vizelet vesebajra utal.
Dan akkor�t nevetett, hogy lecs�szott a kanap�r�l, �s a padl�n �rt f�ldet. T�tott sz�jjal meredtem r�, majd el�rehajoltam, �s r�csaptam a karj�ra – teljes er�b�l.
– Most mit r�h�gsz, Dan? Hagyd abba! Eg�szen megijesztesz.
Dan felk�ny�k�lt, �s megfogta a kezem.
– Bocs, Lucy, cs�nya dolog kinevetni t�ged, most, hogy f�l l�bbal
m�r a s�rban vagy. Mikor kezd�dtek ezek az �gynevezett t�netek?
Gyors fejsz�mol�st v�geztem.
– K�b� egy hete. Nem, pontosan egy hete. M�lt p�nteken.
– �s mit vett�nk p�nteken? Amire azt mondtad, hogy nem b�rsz
meglenni n�lk�le?
Kiszabad�tottam magam Dan szor�t�s�b�l, �s d�h�sen meredtem a szerelmemre. Tess�k, �n ki�nt�m neki a sz�vemet, � meg a nagybev�s�rl�sr�l tesz fel keresztk�rd�seket. Mi a franc �t�tt bel�?!
– Nem tudom, Dan. Mit vett�nk?
– �j v�c�illatos�t�t, ami egy pillanat alatt leoldja az �sszes v�zk�vet.
– �s?
Dan felvonta a szem�ld�k�t.
– Nem te vagy az egyetlen, akinek egy hete habzik a vizelete.
– Mi?!
– Lucy, te mamlasz! – b�k�tt oldalba Dan. – A v�c�illatos�t�ra pisilsz.
A cs�sze elej�re tetted f�l. Ki�ll az eg�sz. Att�l habzik a pisid!
Elk�pedve meredtem r�.
– Akkor nincs vesebajom?
– Nem, Lucy – emelte �gnek a tekintet�t Dan. – Nincs!
Kit�rt bel�lem a nevet�s.
– �risten! – kapkodtam leveg� ut�n. – Mekkora h�lye vagyok!
Dan visszapattant a kanap�ra, �s mag�ra r�ntott a karf�r�l. R�m
mosolygott, �s kisim�tott egy hajtincset az arcomb�l.
– Mi lenne velem n�lk�led, Lucy Brown? – mondta, majd l�gyan
megcs�kolt.
A k�t kezem k�z� fogtam az arc�t, �s viszonoztam a cs�kot. �gy
�reztem, enn�l m�r nem is lehetne t�k�letesebb az �letem.
Igazam volt. M�snap est�re meghaltam, de nem vesebajban.

m�g egy kis r�szlet, amin �gyszint�n j�t nevettem :DD


M�r a megismerked�s�nkkor tudtam, hogy Dan lesz a f�rjem. Vagyis– a pontoss�g kedv��rt – az els� randev�nk fel�n�l. Az �n javaslatomra be�lt�nk a k�zeli m�v�szmoziba, de a film olyan unalmas volt, hogy majdnem belealudtam.
– �rdekes film – jegyezte meg k�s�bb Dan. – Nagyon, ���,
hossz�.
Nem akartam, hogy azt higgye, �n is olyan unalmas vagyok, mint
a film, ez�rt megpr�b�ltam menteni a menthet�t, �s felvetettem,
hogy egy�nk valamit. Amikor Dan azt felelte, akkor vegy�nk valami kaj�t, �s egy�k meg n�la, nem kellett sok�ig gy�zk�dnie. M�g nem volt minden veszve. M�g volt id�m leny�g�zni Dant a szipork�z� humorommal �s a sz�nes egy�nis�gemmel.
�tk�zben udvariasan elbesz�lgett�nk, majd le�lt�nk az elny�tt
kanap�ra, �s n�m�n t�mt�k magunkba a csirk�s pir�tott t�szt�t.
A j��z� r�g�st �s nyel�seket lesz�m�tva s�ri cs�nd honolt a szob�ban, �s m�r �ppen kezdtem elengedni magam – amikor v�szj�sl�an megkordult a gyomrom. A francba! Az izgalom hev�ben elfelejtettem, milyen hat�ssal van a k�nai kaja az em�szt�rendszeremre. A hasam a dupl�j�ra puffadt – f�l� volt, hogy pillanatokon bel�l sz�treped a nadr�gom. Nem lenne valami vonz� l�tv�ny. Mocorogni kezdtem, hogy cs�kkentsem a hasamra nehezed� nyom�st.
– Akarsz zen�t hallgatni? – k�rdezte Dan, sz�rakozottan a vill�j�ra
tekerve a t�sztasz�lakat, �s �gyet sem vetve szorult helyzetemre.
H�t persze, igen, az nagyon j� lenne. Tal�n egy kis s�ta seg�t.
– Hogyne – feleltem, azzal felpattantam, �s stik�ban beh�ztam
a hasamat. – K�zl�m �nnel, Mr. Harding, hogy kit�n� a zenei �zl�sem.
Dan abbahagyta az ev�st, �s r�m mosolygott.
– T�nyleg? H�t akkor ny�g�zz le!
– Rendben.
Mik�zben �tv�gtam a szob�n, �reztem, hogy Dan a fenekemet
st�r�li.
– Hmm, l�ssuk, mi a k�n�lat – sz�laltam meg a legbennfentesebb hangomon. A fel�l l�v� CD-k sz�momra kicsit t�l heavy met�losak voltak, �gy h�t leguggoltam, hogy a t�bbit is megn�zzem. �s fingottam egy nagyot.
Olyan hangja volt, mint a n�st�ny�t h�v� elef�nt trombit�l�s�nak,
csak sokkal-sokkal �rcesebb.
Megdermedtem. Ha nem mozgol�dok annyit, nem lett volna
semmi baj. (Istenem, add, hogy Dan ne hallja meg!) L�ngol� arcomra szor�tottam a tenyeremet, �s kimondtam a legels� dolgot, ami az eszembe jutott:
– Hogy recseg ez a parketta!
Dan fetrengett a r�h�g�st�l. �gy nevetett, hogy potyogtak a
k�nnyei. Azt hittem, sosem hagyja abba. De azt�n bel�lem is kirobbant a nevet�s. Dan id�tlen, �nfeledt vigyora �s szinte gyerekes vihog�sa fakasztott kacajra. De mi�rt is szomorkodtam volna?
Tudtam, ha Dan k�pes volt el�rni, hogy j�t nevessek magamon, mik�zben legsz�vesebben a f�ld al� b�jtam volna sz�gyenemben, akkor vele akarom le�lni az �letem!