Nem is olyan k�nny� rendbe tartani egy k�v�z�t, mint ahogy gondoltam, azonban minden ragyogott �s szerintem remek munk�t v�geztem. M�r csak a z�r�s volt h�tra. Azzal elbajl�dtam egy ideig, de v�g�l ez is siker�lt. Teh�t k�ldet�s teljes�tve. Majd nagyot vigyorogok Patrik arc�ba, mikor holnap visszaadom neki a kulcsokat. Bel�thatn� v�gre, hogy t�k�letes munkaer� lenn�k. Addig fogom neki mondogatni, m�g azt nem mondja, hogy igen, fel vagy v�ve.
Ezzel az elhat�roz�ssal �s egy �nel�g�lt vigyorral az arcomon indultam meg az esti f�nyekben hazafel�. M�g nem volt olyan k�s�, csak f�l 8 fel� j�rt az id�, de mivel az �sz hav�ban j�rtunk, �gy m�r s�t�t volt. Gondolatim a k�r�l forogtak, hogy anyu�knak elmondjam e, hogy hol voltam �s mit csin�ltam, vagy szimpl�n mondjam azt nekik, hogy bar�tn�kkel voltam. Ha az els� vari�ci�t v�lasztom, akkor tuti kiakadnak, de v�g�lis mindegy melyik mellett d�nt�k �gy is �gyis kapok egy alapos fejmos�st m�r megint.
Azonban mikor bel�ptem az ajt�n �s m�r k�sz�ltem is a magyar�zkod�ssal azt vettem �szre, hogy senki se �ll az el�szob�ban, hogy k�rd�sekkel kezdjen el bomb�zni. Azt�n kiab�l�sokra lettem figyelmes. Kih�ztam egy sz�ket �s lerogytam r�, kezeimet az arcomba temettem, �s �gy hallgattam sz�leim veszeked�s�t.
N�lunk ez majdnem minden napos volt, de most m�gis valahogy �gy �reztem, hogy ez most valahogy m�s, most nem lesz az, hogy majd egy id� ut�n lehiggadnak, �s megint nyugalom lesz. Valahogy tudtam, hogy ma itt lesz valami, �s az �letem fordul�pontot fog venni, m�ghozz� sz�znyolcvan fokost.

- �gy nem lehet �lni az isten�rt! – sz�r�d�tt ki a szob�b�l anyu k�ts�gbeesett hangja. – Mond meg mit v�rsz m�g t�lem?! Azt hiszem �n mindent megtettem, hogy egybe tartsam ezt a csal�dot. -De ehhez te is kellesz, ez egyed�l nem megy. -Neked is akarnod kell. – M�g azt is eln�zem neked, hogy n�ha est�nk�nt elj�rsz, �s m�s n�n�l el�g�ted ki a v�gyaidat,hozz�teszem velem is lehetne, de m�r �vek �ta nem voltunk �gy egy�tt. �s ez�rt is engem teszel felel�ss�, holott te is ugyan�gy hib�s vagy ebben. De te nem teszel semmit. Itthon vagy eg�sz nap, �s lusta vagy, mint a d�g. A munk�dat azt elv�gzed, de, hogy megl�sd, azt hogy m�snak mit k�ne seg�teni, az � nem, mi�rt is. A s�rt�d�s meg a kritiz�l�s az viszont megy. �s �n m�g ezek ut�n is k�pes lenn�k veled mindent �jrakezdeni, de nem hagyod. Belef�radtam m�r ebbe, �s tudod, ha nem lenne Roni, akkor m�r egy j� ideje v�get vettem volna ennek a h�zass�gnak nem nevezhet� dolgoknak. – Sz�val mi a v�laszod?

- Hogy te mekkora egy h�lye hisztis picsa vagy.

- N�ha megijedek, mert fogalmam sincs, hogy ki vagy. – Ilyen emberhez mentem �n f�rjhez. – �s tudod mi f�ja a legjobban? – Az, hogy nem vagy k�pes p�ld�t mutatni a l�nyunknak. Gondolj bele, hogy most van abban a korszakban, ami el�gg� meghat�roz� lesz �lete h�tralev� r�sz�ben, �s mit l�t �s hall egyfolyt�ban? H�t nem csal�dot, �s nem szeretet. Csak a folytonos veszeked�s�nket, �s a t�bbit. Szerinted ez milyen �rz�s lehet neki? �s tudod, majd azt fogja hinni, hogy minden h�zass�g ilyen, �s minden f�rfi �s n�i kapcsolat is. Holott ez nem �gy van. – Azt hiszem �n ezt befejeztem. – V�ljunk el.

V�ljunk el, v�ljunk el – visszahangzott anyu utols� k�t szava a f�lemben. Befogtam a f�leimet �s felh�zott t�rdeimre hajtottam a fejem. �gy pr�b�ltam meg nem hallani, amit hallottam. Nem b�rtam, �n ezt nem akarom. Nem, velem, vel�nk ez nem t�rt�nhet meg.

Hallottam, hogy kinyit�dik a szoba ajtaja, majd felkapcsolja valaki a villanyt.

- Roni! - ki�ltja el mag�t any�m. L�tom, hogy k�nnyeivel k�szk�d �s igyekszik mosolyt er�ltetni az arc�ra, mintha mi se t�rt�nt volna.

- Hagy anyu ne er�ltesd – sz�lalok meg sz�ntelen hangon. – Mindent hallottam.

- Roni – l�p ki ap�m is a szob�mb�l.

D�h�sen meredek r�, mik�zben folyni kezdenek a k�nnyeim.

- Ne egy sz�t se! – Elmegyek- �s m�r meg is indulok a szob�m fel�. El�kotrok egy t�sk�t �s idegesen kezdem beledob�lni cuccaim.

- Sz�vem, erre semmi sz�ks�g – pr�b�l anyu meggy�zni.

- De van l�k�m ki ajt�n, �s csapom be magam ut�n.

- H�t j�, nem adsz m�s v�laszt�st, akkor k�nytelenek lesz�nk, bez�rni t�ged. – sz�r�d�tt ki kintr�l anyu hangja.

- Hogy micsoda! - Azt nem tehetitek – pattanok fel a f�ldr�l. Azonban elk�stem, a kulcs elfordult a z�rban, �s engem meg ber�ztak.

Lerogyok az ajt� el�tt �s s�rni kezdek.

- Sajn�lom – hallom anyu f�jdalmas hangj�t.

Megsemmis�lten �ltem a padl�mon �s mik�zben n�m�n hulltak a k�nnyeim azon gondolkodtam, hogy most hogyan tov�bb. Nyilv�n anyu el�bb ut�bb kinyitja az ajt�mat, mert holnap m�g suli van. Nem haragudtam r�, ink�bb apura voltam d�h�s. Legf�k�ppen � tehetett err�l az eg�szr�l. Val�j�ban a sz�vem legm�ly�n m�r tudtam, hogy egyszer ez be fog k�vetkezni �s akkor majd anyuval k�lt�z�nk. F�lre ne �rts�tek mindezek ellen�re �n szeretem aput, csak ha m�r eljutsz arra szinte, hogy r�j�ssz, hogy csak lefel� h�z t�gedet �s nem f�lfel� �s b�rmit is teszel � senki kedv��rt nem lesz jobb ember, akkor feladod. Nagyon sz�vesen megosztottam volna valakivel mind ezeket a t�rt�nteket �s bennem d�l� �rzelmi h�bor�t, de nem mertem, �s valahogy nem is tudom, hogy mit mondtam volna. Az eg�sz annyira hossz� �s annyira szem�lyes, �gy h�t magamba fojtottam mindent, ahogy eddig tettem, �s �lomra hunytam kis�rt szemeimet.

Reggel alig b�rtam kinyitni a szemeimet, a t�k�rbe meg bele se mertem n�zni. Gyorsan lezuhanyoztam �s fel�lt�ztem felkaptam a t�sk�mat, �s a konyha fel� vettem az ir�nyt. Igen j�l tudtam, hogy anyu kinyitja az ajt�mat.

- Reggelt – vetettem oda anyunak, mik�zben lehuppantam az asztalhoz.
- Roni �des – mosolygott r�m anyu.
Ez�rt is szerettem �t annyira, mert mi m�g ha veszeksz�nk is vagy van valami n�zetelt�r�s�nk az m�snapra valahogy elfelejt�dik. Most is �gy volt, vagy lehet csak egyik�nk se akarta felhozni a tegnap t�rt�nteket.
- Milyen napod lesz ma? – k�rdezte anyu, mik�zben k�t pir�t�st rakott el�m.
- Hmm semmi k�l�n�s – feleltem elm�l�zva mik�zben a kenyereket vajaztam.
- �rtem – �s itt valahogy megakadt a besz�lget�s�nk.
Miut�n legy�m�sz�ltem a pir�t�sokat, megittam a szok�sos te�mat, �s egy nagy cuppan�s puszit nyomtam anyu arc�ra, m�r rohantam is ki az ajt�n, mert szok�s szerint k�s�sben voltam.
K�zben rezgett a mobilom. SMS-em j�tt Patrikt�l, hogy merre j�rok, mert ki k�ne nyitni a k�v�z�t.
A francba gondoltam, teljesen megfeledkeztem err�l. Idegesen kezdtem kotor�szni a t�sk�mba, de v�g�l siker�lt megtal�lom a kulcsokat. �gy d�nt�ttem ink�bb felh�vom. Kics�ng�tt.

- Hall� – vette fel 3 cs�rg�s ut�n.
- Szia, �n vagyok az Roni.
- Tudom – felelte.
Szinte �reztem, ahogy mosolyog.
- Sz�val iz� �pp a suliba rohanok, te merre vagy?
- Ami azt jelenti, hogy teljesen elfeledkezt�l a kulcsokr�l, igaz?
- Ne haragudj – kezdtem el menteget�zni. – Tegnap el�g sok minden t�rt�nt, �s tot�l kiment a fejemb�l.
- Roni ugye eml�kszel mit mondtam tegnap este a k�v�z�ban?
-  H�t el�g sok mindent mondt�l.
- Igen, t�bbek k�z�tt azt, hogy egy es�lyed van, �s ha ezt elbalt�zod, akkor ennyi volt.
- Patrik ne m�r – mondtam teljesen k�ts�gbe esve.
- Sajn�lom, de nem hiszem, hogy te lenn�l az �n emberem. – Itt vagyok a k�v�z� el�tt, k�rem a kulcsokat, azt�n elv�lnak utjaink.
- De.. – kezdtem.
- Roni, el�g – azzal letette a telefont.
Ism�telten �reztem a gomb�cot a torkomban, de er�snek kell lennem, nem szabad l�tnia, hogy mennyire b�nt ezt az eg�sz.
Futni kezdtem �s p�r perc m�lva m�r a k�v�z�n�l voltam. Egyb�l �szrevettem Patrikot is.

- Tess�k – adtam oda neki a kulcsokat.
Elvette, biccentett egyet, majd kinyitotta a k�v�z�t �s vissza se n�zve bement.
Csak �lltam ott megsemmis�lten, potyogtak a k�nnyeim, de nem �rtem r� tov�bb sajn�ltatni magamat, mert 10 perc m�lva becs�ngetnek.

Legal�bb a suliba be�rtem, �s nem k�stem el. D�ra, Eszti, �s R�ka ijedt tekintet�vel tal�ltam szembe magamat, amint a padom fel� tartottam.

- Mi t�rt�nt? – rohamoztak meg.
- Hossz� – s�hajtottam fel.
- M�r megint nem fogod elmondani? – k�rdezte D�ra v�dl�n.
- De csak .. – mondatomat m�r nem tudtam befejezni, mert becs�ngettek.
K�sz k�nszenved�s volt a t�ri �ra. Az agyam egyfolyt�ban j�rt �s azt hittem meg�r�l�k. Kicseng�kor intettem a csajoknak, hogy menj�nk ki, mert besz�ln�nk kell.

- Na mes�lj dr�ga mi baj? - mosolyodott el halv�nyan Eszti.
- Jaj csajok – rogytam le a foly�son l�v� padra. – �n mindig mindent elsz�rok.
- Ugyan, dehogy is sz�vem – szor�totta meg a jobb kezemet R�ka.
- Na halljuk – �lte le mell�m D�ra is.
- Sz�val Patrikr�l van sz�.
6 �rtetlen szemp�r meredt r�m.
- Ki az a Patrik? – t�rta sz�t a karjait R�ka
- H�t a felszolg�l� sr�c – pirultam el egy picit.
- Hogy mi van?? – Mi a, te honnan tudod a nev�t ? – j�ttek az �rtelmesebbn�l �rtelmesebb k�rd�sek Esztit�l.
- Az �gy volt, hogy tudj�tok az nap mikor olyan szar passzban voltam elmentem a k�v�z�ba megl�ttam a kirakatban egy h�rdet�st, hogy pinc�rt keresnek. Nekem meg kellett valami elfoglalts�g meg n�mi p�nz is, �gyhogy megk�rdeztem �t. – Annyira aranyos volt meg minden, �s v�g�l �gy egyezett bele, hogy ad nekem egy es�lyt, ha nem balt�zom el azt, hogy rendbe rakok mindent z�r�skor, meg majd m�snap reggel odaadom  a kulcsokat neki.
- H� – �muldoztak a csajok.
- De elsz�rtam, mert reggel tot�l elfelejtettem, hogy vissza kell neki adom a kulcsokat, �s csak akkor j�ttem r�, mikor k�ld�tt egy SMS-t, hogy ki szeretn� nyitni a k�v�z�t, de nem tudja, mert nincs kulcsa. – Nos igen, ezek ut�n gondolom tudj�tok mi t�rt�nt.

- Jaj �desem – �lelt meg R�ka.
- Tudj�tok mi az eg�szben a legrosszabb?
- Mi? – k�rdezt�k k�rusban.
- Hogy igaza van, �s v�g�lis mi k�z�nk lenne egym�shoz?  Most az�rt mert egyszer besz�lgett�nk… � de olyan volt min �lmaimban, �s �n annyira boldog voltam – csuklott el a hangom a v�g�re.
- Na ezt nem hagyjuk annyiban – pattant fel D�ra. – Suli ut�n megy�nk a k�v�z�ba.
- Elment az eszed!? – v�gtam ilyet k�pet. – �n t�bbet m�g a k�zel�be se megyek annak a k�v�z�nak.
- Azt egy sz�val se mondta, hogy nem j�hetsz oda, csup�n csak annyit mondott, hogy mint pinc�rn� nem – vigyorodott el �rd�gien R�ka.
- Nem tetszik ez nekem csajok.
- Neked nem is kell, hogy tetsszen – sz�lt bele Eszti is.
- H�t fel�lem – adtam meg magamat.
A l�nyok pedig csak ujjongtak, b�r nem nagyon tudtak, mert cs�ngettek �s mehett�nk matekra.

Ezek ut�n elhihetitek, hogy kb mennyire tudtam koncentr�lni az �r�kra. Egyfolyt�ban Patrik j�rt a fejemben. Azok a m�lys�ges k�k szemei, amibe csak �gy el lehet veszni. A fekete haja, amibe olyan sz�vesen belet�rn�k. Egek ezt s�rg�sen abba kell hagynom, mert nem lesz j� v�ge.
Persze mikor kics�ngettek az utols� �r�r�l, a csajok ber�ngattak a n�i mosd�ba, hogy rendbe szedjenek, ami abb�l �llt, hogy telef�jtak parf�mmel, meg sz�jf�ny, meg megf�s�lt�k a hajamat. Szerintem f�l�slegesen er�ltetik am�gy magukat.

Eg�sz �ton �gy vert a sz�vem, hogy azt hittem kiugrik a helyr�l. Azt�n mikor oda �rt�nk, kedvem lett volna sarkon fordulni �s hazamenni, de a csajok majd, hogy nem sz� szerint bel�ktek az ajt�n. Mondhatni remek�l indult ez az eg�sz.
Azonnal k�rbefuttattam a szememet, de sehol se l�ttam Patrikot, �gy egy megk�nnyebb�l s�hajt elnyomva foglaltam helyet R�ka mellett.

- Na merre j�r a lovagod? – vigyorodott el Eszti.
- Fog be – csattantam fel. – �s nem a lovagom.
- � ott van – csillant fel R�ka szeme.
- Jaj ne – �reztem , hogy �gni kezd az arcom. – Mondj�tok, hogy nem fel�nk tart.
- De – felelte D�ra. – Nagyon is erre tart.
- A francba – k�ts�gbeesetten kerestem valami menek�l� �tvonalat, de semmi. Most k�t lehet�s�g van egy �t n�z rajtam, kett� el k�ld a fen�be. Hmm k�v�ncsi vagyok melyiket v�lasztja.
- Mit hozhatok a h�lgyeknek? – vette fel azt az im�dott mosoly�t. Azt�n amint engem is �szrevett mosolya elhalv�nyult �s �tment meglep�d�ttbe majd pedig enyh�n d�h�sbe.
Hurr� s�nen vagyunk.

-  H�t te mit keresel itt? – n�zett m�lyen a szemembe.
- J�ttem egyet k�v�zni a bar�tn�immel, tal�n nem szabad? – h�ztam fel a szem�ld�k�met.
- �s ezt nem lehet m�shol? Pont itt kell? Tudom, �n mire megy ki a j�t�k.
- � igen, �s m�gis mire? – kezdtem �n is d�hbe j�nni.
- H�t, hogy visszavegyelek, de felejts el, ez nem fog megt�rt�nni.
- Egy�ltal�n nem az�rt vagyok itt.
- Nem baj, engem ideges�t, hogy itt vagy, �gyhogy ezent�l ha lehet m�shov� menjetek.
- Mond mit �rtottam �n neked? – �lltam fel. Nehezemre esett visszatartanom a k�nnyeimet �s arra is figyelnem kellett, hogy ne csukoljon el a hangom. – Az eszedbe se jutott, hogy tal�n szeretem ezt a k�v�z�t �s nincs messze onn�t ahol lakom? – De nyert�l, t�bbet nem fogok idej�nni – azzal magamra kaptam a kab�tomat, felkaptam a t�sk�mat �s idegesen let�r�ltem p�r k�nnycseppet az arcomr�l, mik�zben az ajt� fel� rohantam.
- H�t csak gratul�lni tudok pajti – paskolta meg R�ka a v�ll�t. – Menj�nk csajok, vannak enn�l a helyn�l milli�szor jobb k�v�z�k.
- Ja �s m�g valami – fordult vissza. – Rem�lem majd m�lyen magadba sz�llsz �s megb�nod amiket Roninak mondt�l.

- Roni, h� v�rj – sz�lt ut�nam Eszti.
Meg�lltam �s bev�rtam �ket.
- Mondtam, hogy rossz �tlet volt csajok – csuklott el a hangom.
- Ne haragudj – n�zett r�m b�nb�n�an R�ka. – Azt hittem, hogy ez m�k�dni fog.
- Nem a te hib�d. M�sokn�l ez tuti m�k�d�tt volna, de n�lam tudod, hogy semmi se megy k�nnyen.
- Ez nem �gy van Roni, te egy gy�ny�r� l�ny vagy – szor�totta meg a kezeimet D�ra.
- H�t ezt valahogy a fi�k, akik nekem tetszenek nem �gy l�tj�k.  Mindegy tal�n jobb is �gy, m�g nem z�gtam annyira bele.
- M�g azt hiszem, besz�lek egyet a fej�vel – v�gott elsz�nt fejet R�ka.
- Hagyd, semmi �rtelme. Megyek csajok, sok volt ez nekem m�ra – intettem nekik, majd hazafel� vettem az ir�nyt.
Haza�rve azonnal a szob�m fel� vettem az ir�nyt. Led�ltem az �gyamra �s igyekeztem semmire se gondolni.  Anyu kopogott be nem sokkal ezut�n, hogy minden ok� e. Persze, hogy azt mondtam, hogy igen csak f�radt vagyok. � pedig r�m hagyta. A l�nyok is felh�vtak, hogy minden ok� e, mire megnyugtattam �ket, hogy ezen is t�l leszek, �s ne agg�djanak.  �gy d�nt�ttem, hogy megyek �s kiszel�ztetem a fejemet �s egy sz�l cigi is j�l esne. Igaz�b�l tot�l ellene voltam �s a cigi se az eny�m volt, m�g R�ka hagyta itt egyszer, azt�n valahogy elfelejt�d�tt. Most azonban �gy �reztem, hogy ezt musz�j.  Mikor k�z�ltem anyuval mit akarok el�sz�r fur�n n�zett r�m, mert h�t nem vagyok az az egyed�l s�t�lni megyek t�pus, de azt�n megengedte. 
Olyan j� volt az id�, �s m�g az se volt ellenemre, hogy f�jt a sz�l. Nem is figyeltem merre megyek csak mentem amerre a l�bam vitt. V�g�l a k�zeli parkban k�t�ttem ki. Be�ltem az egyik hint�ba �s r�gy�jtottam. J�l esett, �tkozottul j�l eset, b�r, hogy mi�rt arr�l fogalmam se volt.
Azt�n hangos r�h�g�sre lettem figyelmes. Remek m�r csak ez hi�nyzott. Szerencs�re nem vettek �szre. Amennyit kisz�rtam bel�l�k egy 4 tag� fi� t�rsas�g lehetett. �gy d�nt�ttem ink�bb kereket oldok inn�t, de amin megmozdultam �szrevett az egyik, �s nagyban mutogatni kezdett fel�m a t�bbieknek.

- H� te ott van t�zed? – int�zte fel�m az �rtelmes k�rd�s�t.
Majdnem felr�h�gtem, de t�rt�ztettem magamat.
-  �s, ha van mi lesz? – v�gtam vissza.
Erre  megindult fel�m.  �gy d�nt�ttem ink�bb el�kotrom az �ngy�jt�mat.
- Tess�k – adtam oda a hang tulajdonos�nak, amikor oda�rt.
- K�szi –vette el.
Kicsit ideges voltam, azt�n megsz�lalt.
- H�, t�ged ismerlek – �l�nk�lt fel. Roni, ugye?
- ��� igen – j�ttem zavarba. Majd amint a f�nyre �rt, leesett, hogy �n is ismerem. Patrik haverja volt.
- Mi a helyzet csajszi? – paskolta meg a v�llamat. Nem tudtam, hogy ilyen rossz kisl�ny vagy.
- Nem vagyok az – h�ztam fel a szem�ld�k�met. – H� Patrik gyere ide, nem fogod elhinni kivel futottunk �ssze.
- Mi? – j�tt az �rtelmes k�rd�s t�lem. Nem akarom l�tni. �pp indultam volna el, amikor elkapta a karomat.
- H� hov� m�sz? Ne f�lj, nem b�ntunk – mosolygott r�m tiszta arin.
A m�sik 3 fi� is ide�rt, de �n csak Patrikot l�ttam, ahogy megvil�g�totta a l�mpaf�ny amit�l m�g helyesebbnek t�nt, mint am�gy. �s az a s�t�tk�k pulcsi, amit viselt. Mi�rt k�noz engemet.
- Sr�cok � itt Roni, Roni � itt Erik, Mil�n, �s ugye Patrikot m�r ismered – mutatott be mindenkit. �n pedig Krist�f vagyok.
- Hello – k�sz�ntem kim�rten.
- Nem f�lsz egyed�l a parkban ilyenkor? – k�rdezte az Erik n�vre hallgat� sr�c.
- Igaz�b�l kicsit bepar�ztam, amikor Krist�f odasz�lt nekem. Azt�n mikor megk�rdezte, hogy van e t�zem magamban nevettem egy j�t.
- Hallod m�r most b�rlak – kacsintott fel�m. A t�bbi sr�c meg csak b�logatott.
- H� haver mi�rt vagy ilyen kussba – karolta �t Patrik v�ll�t Krist�f.
Nem t�r�dve Patrikkal a t�bbiek fel� int�ztem a k�rd�semet: - Csak nem bulizni mentek? – vigyorodtam el, amikor megl�ttam Mil�nn�l a pi�s �veget.
- Tal�lt s�llyedt csajszi – vigyorgott vissza r�m.
- Ti a parkban szoktatok alapozni? – v�gtam fura fejet.
- Ez olyan furcsa? – k�rdezett vissza.
- �� nem, de mi�rt nem mentek ink�bb egy kocsm�ba?
- �gy nagyobb �lm�ny – felelt Erik.
- � �rtem, az biztos. Azt�n eszembe jutott a nem r�g t�rt�ntek �s akaratlanul is felnevettem.
- H�t most meg min nevetsz? – n�zett r�m fur�n Krist�f.
-  Semmin csak eszembe jutott valami.
- Megosztod vel�nk is?
- H�t iz� semmi extra.
- � a kis titokzatos. Na ki vele – unszolt Krist�f.
Iszonyat neh�z volt nem n�znem Patrik ir�ny�ba.
- Csak annyi, hogy m�lt p�nteken mi is �gy d�nt�tt�nk a csajokkal, hogy ahelyett, hogy be�ln�k valahov� inni ink�bb vesz�nk pi�t �s majd valahol megisszuk. Nos h�t nek�nk ez se ment olyan sim�n, mint hittem.
- � kezd �rdekelni a dolog – sz�lt k�zbe Erik.
- Azt�n bement�nk az egyik �jjel nappaliba vett�nk vodk�t meg narancslevet. Miut�n megvett�k r�j�ttem, hogy a narancsl� nem volt beh�tve, sz�val ez tuti meg�t minket. Le�lt�nk a k�zelben a padokra �s ki�nt�tt�k a  narancsl� fel�t majd vele a vodk�t. Egyik bar�tn�m meg �sszer�zta, majd kinyitotta, h�t k�pzelhetitek, hogy ha nem ugrok f�lre, akkor a fele rajtam landol.
A fi�k hangosan felr�h�gtek.
- Annyira szakadtunk. R�ad�sul akkor j�tt arra egy rend�r kocsi is. Teljesen k�sz volt az eg�sz.
- �cs�m az�rt ti tudtok – r�h�g�tt m�g mindig Krist�f.
- H�t na egyszer �l�nk – kacsintottam egyet.
- Ez a besz�d – pacsizott le velem Erik.
- Nincs kedved csatlakozni hozz�nk? – fordult fel�m Krsit�f.
- � nem lehet h�ztam el a sz�mat. – Nekem holnap suli.
- Ne m�r, a suli v�rhat.
- Hagyjad m�r, had menjen – sz�lalt meg v�gre Patrik.
V�gre r� n�ztem. – Nyugi megyek – v�gtam oda neki. – Visszakaphatom az �ngy�jt�mat? – k�rdeztem.
- Ja persze itt van – ny�jtotta oda Krist�f.
- K�szi – vettem el.
- Tuti m�sz?
- Tudj�tok mit, meggondoltam magamat. Semmi kedvem haza menni, ink�bb let’s get wasted!
- Fuck yeah.
Iszogatni kezdt�nk, �reztem a tekintet�t rajtam. Szerintem a fi�k is megsejthettek valami, mert mellette k�t�ttem ki v�g�l.
Hozz�m ker�lt a vodka �s beleittam.
- F��, ez �gy kurva szar.
- Mi t�m�nyen isszuk, nem mint ti csajok – r�h�g�tt fel Erik.
Tov�bbadtam az �veget Patriknak. Amikor �ssze�rt a kez�nk egy pillanatra elektromoss�g futott v�gig az eg�sz testemen. Gyorsan elh�ztam a kezeimet.
- Ti meg min vigyorogtok? – h�ztam fel a szem�ld�k�met.
- Patrik cser�lj�nk helyet – sz�lalt meg Mil�n.
- Mi�rt? – n�zett r� fur�n.
- �n akarok Roni ut�n inni az �vegb�l.
�s akkor nekem is �s Patriknak is �s a t�bbieknek is leesett a dolog.
- Most ezt komoly - n�ztem v�gig rajtuk. �pp kifejtettem volna nekik, hogy mennyire pasik, amikor megsz�lalt a telefonom.  Felvettem �s elvonultam vele.
Anyu volt az, hogy merre j�rok. Siker�lt vele �sszevesznem �gyhogy �gy d�nt�ttem jobba ha hazamegyek.

- Nos sr�cok k�sz�n�k mindent, de nekem most haza kell mennem – s�hajtottam fel.
- Jaj ne m�r, ezt akkor m�r legal�bb igyuk meg.
- Majd ti.
Azonban a fi�k addig unszoltak m�g v�g�l megittuk az �szeset
- Na most m�r t�nyleg megyek. Sziasztok – intettem.
- H� Patrik menj�l is k�s�rd haza.
Azt v�rtam, hogy ellenkezni fog, de nem tette.
- Nem musz�j, ha nem akarok – mondtam neki, mikor mell�m �rt.
- Merre laksz? – k�rdezte
�n csak az ir�nyt mutattam, mire elnevette mag�t.
- Csak nem hat a pia.
�pp felelni akartam mik�zben lel�ptem az �tra, de azt�n csak annyit vettem �szre, hogy egy kocsi tart fel�m. Ha Patrik nem h�z mag�hoz tuti el�t.
- Norm�lis vagy! – csattant fel.
Nem tudtam egy sz�t se kiny�gni, csak elh�z�dtam t�le.
- K�szi – ny�gtem v�g�l ki.
- Aj komolyan mondom veled csak a baja van az embernek. Azt�n m�r csak annyit �rz�keltem, hogy megfogja a kezemet. �rtetlen tekintetemre annyi volt a v�lasza, hogy semmi kedve engem a k�rh�zban l�tnia.
Olyan j� volt fogni a kez�t.
- Milyen kis apr� a kezed, az eny�mhez k�pest – mosolyodott el.
- Szerintem ink�bb a tied t�l nagy – v�gtam r�.
Felnevetett. – H�t persze, elfelejtettem, hogy neked mindenre van egy v�laszod.
- Rossz tulajdons�gom egyike – vallottam be.
P�r percig  csendben ment�nk, v�g�l �n t�rtem meg a csendet.
- Ne haragudj r�m k�rlek. Tudom, hogy elcsesztem meg minden, de anyu�k veszekedtek �s annyira rosszul aludtam aznap este, �s teljesen kiment a fejemb�l, hogy n�lam vannak a kulcsaid – amint befejeztem a mondand�mat csak azt vettem �szre, hogy potyognak a k�nnyeim.
- H� te s�rsz? – ford�tott magam fel�.
- �� – r�ztam meg a fejemet.
- Dehogyisnem – s�hajtott fel.
- �n csak – csuklott el a hangom. Szerettem volna egy kis p�nzt szerezni �s kicsit kevesebbet lenni otthon, ennyi.
- Mi�rt nem szeretsz otthon lenni?
- Mert anyu�k folyton veszekednek �s �n nem b�rom  m�r, �rted? �gy �rzem megfulladok odabenn. N�ha azt �rzem, hogy meg se kellett volna sz�letnem.
- Hogy mondhatsz ilyeneket?
- Az eg�sz �letem egy vicc.
- Ha visszaveszlek dolgozni, akkor azzal seg�tek egy picit neked?
- El se tudod hinni, hogy mennyire.
- J� akkor kapsz m�g egy es�lyt, de ez t�nyleg az utols�.
- Komolyan? K�sz�n�m – ugrottam a nyak�ba.
- H� megfujtasz – nevetett fel.
- Bocsi – engedtem el a nyak�t.
Olyan k�zel �lltunk egym�shoz, a leveg� felforr�sodott k�r�l�tt�nk, �s elvesztem a k�k szemeiben.  Kedvem lett volna megcs�kolni de tudom, hogy nem tehettem. Vajon � is �rzi ezt, amit �n. Vagy csak engem ind�t be ennyire ez az eg�sz?

- Khm – k�sz�r�lte meg a tork�t Patrik.
Feleszm�ltem, majd elh�z�dtam t�le.  Meg akartam �jra fogni a kez�t, de annyira zavarban voltam. Nem akartam el�rulni, hogy mennyire oda vagyok �rte.
- Mindj�rt ott vagyunk – t�rtem meg a k�nos csendet.
- Hmm – felelte elm�l�zva, mintha teljesen m�shol j�rt volna gondolatban.
P�r perc m�lva meg�rkezt�nk a h�zunk el�.
- Nos iz�, k�sz�n�k mindent – ny�k�gtem mik�zben a f�lem m�g� t�rtem p�r hajtincsemet.
- Iz� – nevetett fel Patrik. Olyan b� a sz�kincsed.
- J�l van na – h�ztam fel az orromat. - Ez m�r megszok�sb�l van olyan, mint a neten haszn�lt ikszd�. Minden ut�n azt teszem.  A bar�tiaimat nem zavarja, de amikor valaki olyannal besz�lek, akivel nem szoktam minden nap mondjuk �gy, hogy szerintem tot�l idi�t�nak n�z.
Patrik csak tov�bb vigyorgott. Szerintem s�rg�sen be k�ne fognom, de van benne valami, ami miatt az eg�sz �letemet elmes�ln�m neki, m�g a legf�ltettebb titkaimat is. Tiszt�ra bediliztem, ugye? M�g csak nem is ismerem, de m�r most oda meg vissza vagyok �rte. � ezek a fr�nya viszonzatlan szerelmek. ELEGEM VAN BEL�L�K.
- Akkor szia – mosolyogtam r�.
- Szia – intett.
- Patrik v�rj�l – sz�ltam neki.
- Igen?
- Akkor most t�nyleg visszaveszel? – pislogtam r�.
- H�t persze te butus – paskolta meg a fejemet. Amit egyszer kimondok, az �gy is lesz. – Na de megyek, mert szerintem a sr�cok m�r nem tudj�k mi lelet engemet. Majd cs�rgetlek, hogy mikor kezdhetsz.

Addig k�vettem a szemeimmel, am�g el nem t�nt a sarkon, akkor gyorsan beslisszantam a h�zba, de m�r el�re f�ltem mit fogok kapni anyuk�t�l.

- Merre j�rt�l? – sz�lalt meg anyu.
Ijedtemben ugrottam egy nagyot. – Jeszus, anyu a fr�szt hoztad r�m! – Ki�ltottam fel.
- Csak nem az�rt, mert tudod, hogy m�rges vagyok r�d?
- Jaj anyu tal�lkoztam p�r ismer�ssel �s elbesz�lgett�k az id�t. Az egyik m�g haza is k�s�rt, �gyhogy nem voltam vesz�lyben. A telefont is felvettem �s j�ttem haza ahogy �g�rtem.
- Jaj istenem, de neh�z veled – s�hajtott fel. �s kik voltak ezek az ismer�s�k?
- �hm fi�k voltak – pironkodtam el.
Anyu meglepett fejet v�gott. Egy�ltal�n nem csod�lom, mivel nem s�r�n szoktam fi�kkal lofl�lni.
- Mehetek aludni?
- Menj�l, de ezt m�g folytatjuk – figyelmeztetett.
- Hurr� – v�gtam r�.
- Roni!
- Tess�k?!
- Vigy�zz a hangnemdere.
- J� ok�, megyek szia j� �jt – hadartam el, majd sz� szerint berobogtam a szob�mba. Led�ltem az �gyamra �s �gy ahogy voltam elaludtam.

A telefonom cs�rg�s�re riadtam fel. Kitapogattam nagy nehezen, majd nem n�zve r�, hogy ki h�v belesz�ltam, vagyis bele akartam sz�lni, de nem j�tt ki hang a torkomon.
- H� Roni hallasz? – hallottam meg Patrik hangj�t.
Azonnal kiment az �lmoss�g a szememb�l. – Igen – feleltem. Gyorsan megn�ztem mennyi az id�, �s reggel 8 volt. Elh�ztam a sz�mat.
- Patrik reggel 8 van – �s�tottam bele a telefonba.
- Te akart�l dolgozni, �gyhogy pattanj, mert f�l �ra m�lva kezdesz.
- Hogy mi? – ijedtem meg. – M�g pizsiben vagyok, vagyis a tegnapi ruh�mban, mert sz� szerint csak bed�ltem az �gyamba, �gy ahogy voltam tegnap este.
- Tudod Roni, ha te nem lenn�l, t�ged ki k�ne tal�lni – nevetett.
- Ezt most b�knak veszem, ok�? – v�laszoltam mik�zben pr�b�ltak kik�sz�l�dni az �gyamb�l, de siker�lt belegabalyodnom a paplanba �s a padl�n landoltam egy nagy huppan�ssal.
- Hogy az a j� k �letbe is – szitkoz�dtam a f�ld�n fetrengve. A telefonb�l meg csak r�h�g�st hallottam. – Egy egy�ltal�n nem vicces, hallod. Ink�bb seg�ts.
- �r�mmel megn�ztem volna es�sedet �s seg�tettem is volna, de ez �gy tel�n kereszt�l el�g neh�z lenne.
- Ja igen persze. Hallod ink�bb leteszem �s k�sz�l�d�k. El�g h�ly�t csin�ltam m�r magamb�l am�gy is.
- Mondhatni feldobtad a reggelemet. Siess– azzal letette.

�n meg a p�rn�mba vertem a fejemet k�nomba. Persze anyunak is ekkor kellett betoppannia. Szerintem komolyan elkezd azon gondolkodni, hogy nem e k�ne e elk�ldeni orvoshoz. � v�g�lis mindennapos �s teljesen norm�lis l�tv�ny az, hogy a f�ld�n fetrengek f�lig beleakadva a takar�mba �s k�zben a p�rn�ba verem a fejemet.

- Szerintem majd k�s�bb besz�l�nk – sz�lalt meg a sokkhat�s ut�na, amit neki okoztam.
- Hehe szerintem is.
Becsuk�dott az ajt�m �n pedig v�gre sikerrel kik�sz�l�dtam a paplanomb�l �s kezdet�t vehette a hogyan k�sz�lj el 15 perc alatt nevezet� mutatv�nyom.
H�t nem 15 perc m�lva, de 20 perc m�lva teljes harci d�szben �lltam. M�r csak anyunak kell beadnom valamit, hogy hov� megyek ilyen kor�n �s ilyen rohanva. Persze lehet el se enged, akkor pedig nekem annyi.

Anyu eg�sz meg�rt� volt, mert azt hazudtam neki, hogy R�k�hoz megyek tanulni. Ja tanulni, persze, j� vicc. Mivel anyu nem s�r�n l�t tanulni, nan�, hogy egyb�l belement. M�g azt is mondta, hogy l�tja tanultam a tegnapb�l �s hogy b�szke r�m. � semmi lelkiismeret furdal�som sincs, � cseppet se.

- K�st�l – int�zte szavait Patrik egyb�l nekem. B�r �n teljesen m�ssal voltam elfoglalva, �pp azon igyekeztem, hogy nehogy kirobbanjon bel�lem a r�h�g�s. Annyira friss volt � is.  K�sz nem b�rtam tov�bb felr�h�gtem.
- L�tom hossz� volt az �jszaka – incselkedtem.
- Te csak fogd be a kis sz�dat �s ezt vedd fel – dobott fel�m valami k�t�ny szer�s�get, meg egy p�l�t.
- J�l van – kaptam el r�h�gve.
Kaptam t�le egy sz�r�s pillant�st, mire �gy d�nt�ttem jobb lesz befognom t�nyleg.
- Na mit �llsz m�g itt?
- Nem tudom,merre van az �lt�z�, de ak�r itt is �t�lt�zhetek – cukkoltam tov�bb.  Nem tehetek r�la igen j�l esett. Lehet az�rt, mert �gy akartam elfeledtetni a reggeli t�rt�nteket. Az annyira ciki volt.
- Gyere – ragadta meg a csukl�mat, majd sz� szerint ber�ngatott egy ajt�n. – Na most m�r tudod, 1 percet kapsz, azt�n szeretn�lek teljes harci d�szben l�tni. Nem szeretn�m megb�nni, hogy visszavittelek – tette m�g hozz�, majd becsapta maga ut�n az ajt�t.

Blahblahblah – mondtam m�r csak magamnak. Gyorsan �t�lt�ztem, azt�n azon kezdtem fil�zni, hogy hov� is tehetem a cuccaimat, amikor megtal�ltam ezeket a kulccsal z�rhat� szekr�nyeket, bedob�ltam a cuccaimat, majd a kulcsot a zsebembe tettem, �s m�r rohantam is kifel�.

- Na v�gre – l�tott meg Patrik. M�r veheted is fel a rendel�seket.

Mondanom se kell innent�l fogva arra se volt id�m, hogy leveg�t vegyek, tiszta hajcs�r ez a Patrik. M�r szomjan �s �hen haltam majdnem mikor v�gre k�z�lte, hogy kapok 1 �ra eb�d id�t.

- V�gre – rogytam le a pult m�g�tti sz�kre.
- Tess�k – ny�jtott fel�m egy poh�r frissen facsart narancslevet.
Elvettem t�le �s egy h�z�sra megittam. – K�szi – n�ztem r� h�l�san.

M�g rajtam k�v�l volt egy pinc�r sr�c, aki nem r�g �rkezett, gondolom abban az egy �r�ban szeg�ny egyed�l lesz k�nytelen dolgozni. Patrik is sz�netet tartott. Ami abb�l �llt, hogy kiment h�tra cigizni. Majd leszoktatom eme rossz szok�s�r�l.  Ok� bevallom nem b�rtam ki �s ut�na mentem, de csak miut�n elvettem egy maroknyi kekszet a pulton l�v� kos�rb�l.

- � de men� valaki – sz�ltam oda neki.
Felkapta a fej�t �s csak egy fintort v�gott fel�m. – Nem m�sz el enni?
Felmutattam a kezemben l�v� kekszeket, mire kaptam t�le egy fejcs�v�l�st.
- Most mondjam azt, hogy meglep�d�k. Majd v�gigj�ratta a szem�t rajtam. – Eszel te rendesen?
- H�t persze – v�gtam r�. – Csak most semmi kedvem nincs elmenni kaj�lni, haza meg nem akarok menni, mert anyuval van egy befejezhetetlen besz�lget�s�nk, amihez semmi kedvem.
- Nagyon v�kony vagy, tuti minden ok�?
- Igen – v�gtam r� egy kicsit durv�bban, mint akartam.
- J�l van, na . Nem kell mindj�rt leharapnod a fejemet. Csak k�rdeztem.
- Nem szeretem, ha ezzel j�nnek – vallottam be. – Ilyen az alkatom, nem tehetek r�la.
- Ok�, �rtem – dobta el a csikkj�t.
Azt hittem, hogy megy vissza, de azt�n intett nekem, hogy k�vessem.
- Hova megy�nk? – k�rdeztem
- Eb�delni.
- Most ez komoly?
- Teljesen, m�g van f�l �r�nk.
- De nincs n�lam a p�nzt�rc�m – kezdtem.
- Majd megadod – k�z�lte szimpl�n.

A k�zeli mekiben k�t�tt�nk ki. Magamban azon im�dkoztam, hogy m�g v�letlen�l se fussak �ssze semmi ismer�s�mmel.

- Egy hamburger lesz, egy nagy s�lt krumpli �s egy k�zepes k�la – sorolta Patrik. – Neked mi lesz?– fordult fel�m.
- Egy csibeburger �s egy k�zepes s�lt krumpli, �s egy k�zepes k�la.

Le�lt�nk egy 2 szem�lyes asztalhoz �s �n azonnal falni kezdtem.
- Lassabban m�g a v�g�n megfulladsz – nevetett fel Patrik l�tv�n ahogy a k�l�m ut�n ny�lok, hogy lemenjen a kaja.
- Jaj, azt hittem megfulladok – k�nnyebb�ltem meg.
- Ennyire ki volt�l �hezve?
- Nos reggel nem volt id�m reggelizni, mivel valaki k�z�lte, hogy siessek – h�nytam fel neki.
- Nehogy r�m kend.
Magamban fortyogtam tov�bb.
- Ari vagy, amikor m�rges vagy.
- Nem vagyok ari –jelentettem ki.
- Csigav�r csajszi – nyugtatott le. – Azt hiszem jobb lesz, ha ink�bb meg se sz�lalok.
Erre nem feleltem semmit, tov�bb nyammogtam a burgeremen. Azt�n ismer�s arcokra lettem figyelmes.
- A p-be !
- Hogy mondod? – k�rdezte Patrik, de szeg�nyem kb annyit l�tott, hogy �n takarom nagyban magamat.
- Patrik add ide a kezedet – sziszegtem neki.
- Tess�k?
- A francba is m�r csak add ide a kezedet.
Mikor v�gre ideadta �sszekulcsoltam a kezeinket �s cukin vigyorogtam r�.
- Ok� mi a fr�szt csin�lsz? – n�zett r�m fur�n.
-  Ne k�rdez semmit, csak tegy�l �gy mintha dulna a l�v kett�nk k�z�tt.
Felh�zta a szem�ld�k�t. – Kit l�tt�l? Kezdett neki leesni a tantusz.
- Majd elmondom ut�na.
K�zben nem tudtam nem �szrevenni milyen t�k�letesen is passzol az �sszekulcsolt kezeink.
P�r perc ut�n fell�legeztem �s kelletlen�l engedtem el a kez�t.
- Nos kivele.
- Csak van egy �vfolyamt�rsam, aki tot�l oda van �rtem engem pedig tot�l kiidegel, �gyhogy rem�lem ezzel felfogta, hogy hagyjon b�k�n.
- Gonosz vagy – mosolyodott el.
- Most mi�rt?
- Mi�rt nem mondod ink�bb ezt el neki szem�lyesen.
- � sose voltam j� az ilyenben. Semmi kedvem l�tni ahogy �sszet�rik a sz�ve, mik�zben elmondom neki.
Patrik csak a fej�t cs�v�lta, jelezve, hogy nem tetszik neki a dolog.
- Jaj, mert nektek pasiknak annyira k�nny�. Vegy�nk p�ld�nak t�ged. Fogadjunk, hogy m�g egy l�ny�rt se kellett megk�zdened �leted sor�n. J�ttek �k hozz�d an�lk�l is.
- Ezt mib�l gondolod?
- Jaj nehogy m�r ne tudd, hogy j�l n�zel ki.
- � sz�val j�l n�zek ki – n�zett m�lyen a szemembe.
Ok� ett�l roppantul zavarba j�ttem �s fogadni mern�k, hogy el is pirultam.
- Jaj ne mond, hogy nem – v�gtam vissza, mikor v�gre �sszes szedtem magamat.
- Nem tudom, ezen m�g sose gondolkodtam.
Csak egy s�haj volt a v�laszom.
- Na mi az?
- Semmi – ittam bele a k�l�mba.
- Idd meg azt�n menj�nk, mert mint f�n�knek nem nagyon aj�nlatos k�snem, milyen p�ld�t mutatok �gy.
Gyorsan megitta  a k�l�mat, majd fogtam a blokkot �s csin�ltam bel�le egy lepk�t.
- Mit csin�lsz? – h�zta fel a szem�ld�k�t.
- Nem nyilv�nval�?
- Minek hajtogatsz lepk�t?
- Csak megszok�sb�l �s csak mert szeretem �ket.
- Hallod te t�nyleg fura egy l�ny vagy – �llt fel.
-Tudom, �s ahogy m�g jobban megismersz, csak egyre furcs�bb leszek.