Azt szeretn�m, ha valaki mondana nekem valami hihetetlen�l m�ly �rz�s� dolgot. Ha a sz�vem rendesen �tne id�r�l id�re, �s a dolgok, amiket mondani akarok, nem akadn�nak meg a torkomon, ahogy a hajam elakad az ujjaim k�z�tt �s csom�v� �ll �ssze. B�rcsak befogn�k a hangok a fejemben.                 Ez�rt hallgatom hangosabban a zen�t a k�s� esti telev�zi�programok hangjain�l, mint a p�ker m�rk�z�sn�l, �s a rossz filmekn�l, rossz sz�n�szekkel vegy�tve. �s a hangok hangzavar�nak a k�zep�n az egyetlen gondolat amit k�pes vagyok hallani, az az �nekes suttog�sa, a k�lt�, v�gtelen�l jobb �s b�lcsebb, m�g a csillagokn�l is. Fogadok, hogy �k se b�znak magukban, ahogy a legt�bb ember sem, mikor lefel� esnek a ny�lod�n, �s egy vagy h�rom sz�vf�jdalmat �reztek. Tudod a fi�k nem t�rik �ssze a sz�vemet. �n t�r�m �ssze pontosan most, �s fogalmam sincs mi�rt.

Mikor oda jutok, hogy na v�gre befekszek az �gyamba �s bedobom a szund�t persze, hogy nem �gy t�rt�nik. Ilyenkor mindig ezernyi gondolat kezd cik�zni a fejemben. Az agyam egyszer�en nem akar le�llni. Csak j�nnek az eml�kek, azt�n meg, hogy mennyi mindent m�sk�pp keltett volna csin�lnom. Meg persze az elhat�roz�sok, hogy holnap mindent m�sk�pp fogok csin�lni. Minden j�t elhat�rozok, de mire reggel lesz, minden szertefoszlik �s a dolgok ugyan�gy mennek, ahogy ezel�tti nap. Nem tudom hol a baj, lehet kev�s bennem az akarat, vagy egyszer�en m�r feladtam. Annyira szeretn�m egyszer azt el�ri, hogy azt �rezzem, hogy �rdemes ezen a f�ld�n lennem, hogy c�llal vagyok itt, vagy mi a sz�sz. De eddig m�g nem siker�lt ezt �reznem. Az eg�szben a legsz�rny�bb az, hogy lefekv�s el�tt mindig ki�nt�m a sz�vemet, lelkemet Istennek, de nem �rzek v�ltoz�st. �n annyira pr�b�lok hinni benne, �s hittem is, de kezd valami bennem meginogni. Mintha amiket mondan�k neki meg se hallan�. Mintha az elhullatott k�nnyek se �rn�nek semmit. Se a pr�b�lkoz�saim, hogy jobb leszek, hogy er�sebb. M�g az se, hogy elismerem a hib�imat, elismerem, hogy nem vagyok t�k�letes. Bocs�natot is k�rek, hogy nem vagyok a legjobb ember. �n t�nyleg mindent elmondtam neki, �s semmi. Ugyan�gy az �ress�get �rzem, ugyan�gy azt �rzem, hogy p�r h�nappal ezel�tt beleker�ltem egy lyukba, ahonn�t k�ptelen vagyok kim�szni. V�rom, hogy valaki j�jj�n, �s ledobjon egy kotelet,hogy fel tudjak m�szni de senki nem jelenik meg. �s �n egyszer�en nem tudom mit �rzek, hogy mi t�rt�nik velem. Azt hittem ez a ny�r m�s lesz, mint az el�z�ek, de eddig nem �gy t�nik... Annyira �ssze vagyok zavarodva. Tele vagyok haraggal, amit nem tudok kezelni, �s anyu�kon t�lt�m ki. �jszak�nk�nt �lmatlans�g gy�t�r a melegt�l, a sok gondolatt�l, �s a s�r�st�l. Persze, mikor anyu bej�n �s azt k�rdi s�rok e, azt felelem nem. Nem tudn�m neki elmondani hogy voltak�ppen mi bajom, hogy mit �rzek. Annyira sok f�jdalmat l�tok. Annyira nem l�tom, most az �let sz�p oldal�t. Most k�ne vissza a gyermeki na�vit�s. Mennyire j� is volna. Csak j�tszani a j�tsz�t�ren, mik�zben a legnagyobb gondom az volna, hogy jaj ne mindj�rt haza kell menni, de �n m�g nem akarok. Azt�n vacsi, meg f�rd�s, �s ir�ny az �gy. Azt�n j�nne a Mami �s olvasna nekem mes�t. �s �n mosolyogva hallgatn�m, mik�zben magamban hasonl� var�zslatos �letr�l �lmodozok, majd ha nagy leszek. Majd a mese v�get�r, de te m�g egyet akarsz, amit anyu k�zs�gesen elolvas, de azt�n �lmoss�g nehezedik a szemedre, �s �lomorsz�gban tal�lod magad. � dr�ga �des gyerekkor de hi�nyzol nekem.                            Anyu�k ma temet�sen voltak, �n k�ptelen voltam elmenni, nem akartam m�g t�bb f�jdalmat l�tni. De volt ennek egy j� oldala is. A Kl�rika, akinek a temet�s�n voltak, na neki a l�nya anyuk�m m�sodunokates�ja, �s � a f�rj�vel kinn �l Londonban a k�t kisgyermek�vel. A Katinka meg k�rdezte, hogy �s a Borcsi(vagyis �n) hol van? Hi�nyoltak. �s ez nekem fura volt. M�rmint �gy kb �vente, ha egyszer l�tok meszebbi rokonokat. Azt�n mondta, hogy ha lenne kedvem akkor mehetn�k hozz�juk Londonba, amikor csak akarok. �s itt a lehet�s�g, �s itt egy �t, amit nem fogok elszalasztani. M�r nem ny�ron, de t�li vagy tavaszi sz�netben biztos, hogy megyek hozz�juk. Nem csak, hogy m�g jobbra fejlesztem az angol tud�som, m�g vissza is jutok Londonba, amit m�r mi�ta szeretn�k. �s mind ezt majdnem ingyen. M�zlista vagyok. V�gre valami, ami el�re visz, v�gre van valami. �s ha siker�l ott bar�tokra lelnem, akkor m�g tal�n ny�ri munk�t is tudok magamnak szerezni. Vagy ak�r, azt is el�rhetem, hogy majd ott folytatom �letem. J� tudom ennyire nem �lem bele magam. De most nem h�tr�lok meg. M�g ha teljesen ismeretlen, na j� majdnem ismeretlen helyre megyek akkor se. Itt az ideje, hogy v�gre kezdjek valamit az �letemmel. Nem akarok tov�bb �lomorsz�gban j�rni, v�gre meg is akarom val�s�tani az �lmaimat. �s ki tudja, lehet ez mindennek a kezdete.

�n egy pici l�nyka voltam egyed�l az �n pici vil�gomban, ami egy pici otthont �lmodott nekem.
a f�k k�z�tt j�tszottam, a vend�geimet ugat�ssal, t�voz�ssal etettem, �s nevettem az �n csinos z�ld �gyamon.

Volt egy �lmom, hogy k�pes vagyok elrep�lni a legmagasabb hint�r�l

Hossz� s�t�k a s�t�tben a park m�g�tti f�kon kereszt�l. Megk�rdeztem Istent, hogy ki is vagyok �n. A csillagok mosolyogtak rajtam, � pedig csendben, �lmodozva felelet. Elmondtam egy im�t �s �lomba mer�ltem.

Most m�r �reg vagyok, �s sz�rk�nek �rzem magam. Nem tudom mi maradt, amit mondhatn�k err�l az �letr�l, amit hajland� vagyok elhagyni. Teljess�ggel �s j�l �ltem, rengeteg mese maradt, amit meg�rtem, hogy elmondhassak. �s most k�sz vagyok, k�sz vagyok, hogy elrep�ljek a legmagasabb hint�r�l.

Volt egy �lmom.

Az a kezdeti harag, amit �reztem, szomor�s�gra v�ltott, �s azt�n most ez valami m�ss� lett; az unalom egyik fajt�j�v�. B�r �lland�an mozg�sban voltam, �gy t�nt, mintha m�r soha semmi k�l�nleges nem t�rt�nne velem. Mindegyik nap majdnem pontosan olyan volt, mint az el�bbi, �s nehezemre esett k�l�nbs�get tenni k�z�tt�k.

�gy �rzem, mintha az �letem teljesen sz�tes�ben volna, azonban pr�b�lom a legteljesebben �lni. Hamis mosolyt sz�nlelek, de senki sem l�tja a f�lelmet a szemeimben. N�ha amikor titkos emberek bejegyz�seit olvasom �gy �rzem, nem vagyok ezzel egyed�l...